A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség egy ipari tanulmányutat szervezett a NEDO (New Energy and Industrial Technology Development) segítségével 2023 októberében (okt. 8-13) Japánba. A szervezést segítette Magyarország Tokiói Nagykövetesége is. Magyar oldalról azon cégek képviselői vettek részt a tanulmányúton, akik legnagyobb hatással lehetnek a hazai hidrogénszektor fejlődésére, fejlesztésére, így: MOL, MVM, MFGT, Alteo, az MHT Szövetség és a CESP nZrt.

A tanulmányút fő célja a fejlett, Magyarországon még nem vagy legfeljebb elvétve létező hidrogéntechnológiák gyakorlatban történő megismerése, tanulmányozása; kapcsolatépítés a japán technológiafejlesztőkkel; végső cél (a látogatás, elemzés és döntéshozatal után, opcionálisan) a magyar ipari vállalatok technológiavásárlása.

A szakmai út során 7 hidrogéntechnológiai létesítményt tekintetünk meg, sokszor egymástól meglehetősen távol eső helyszíneken (Osaka / Kobe-től – Fukushimáig), és egy alkalommal egy japán-magyar hidrogéntechnológiai fogadáson vettünk részt.

Az MHT Szövetség fő kapcsolattartója és partnere japán oldalról a NEDO volt, amely egy technológiai kutatási és fejlesztési ügynökség (https://www.nedo.go.jp/english/), amely nem csak Japánban, de világszerte rendelkezik irodákkal. Jelentőségét mutatja, hogy a NEDO 2022-es éves költségvetése 1,28 mrd USD volt. A Japánban meglátogatott hidrogéntechnológiai projektek gyakorlatilag mindegyikét támogatta az állami költségvetési keretből működő NEDO. Technológiai fókuszterületei között, az energetikai rendszerek témakörön belül a hidrogén előállítása, tárolása, szállítása és végfelhasználása önálló prioritási területet képez.

Megtekintett létesítmények, vállalati partnerek:

Mitsubishi Takasago Hidrogén Park előadás és megbeszélés, üzem megtekintése (Takasago):

Itt fő szakterület a hidrogén (és földgáz) együttégetésre képes gázturbinák megismerése, illetve a jövőben a 100% hidrogén égetésére képes gázturbinák bemutatása a Mitsubishi szakembereinek előadásában. Ez után a hidrogéntoleráns gázturbinákat gyártó üzemrészt is bejárhattuk, installációk, modellek, videók megtekintése történt. További releváns üzemrészek: design center, R&D részleg, verifikáló részleg.

Kawasaki Heavy Industries (KHI) és HySTRA projektjének megtekintése (Kobe):

A KHI Hydrogen Systems Division előadását hallgattuk meg a Kawasaki HI terveiről a nemzetközi folyékony hidrogén (LH2) értéklánc felépítéséről, technológiai elemeiről. A fő fókusz a jelenleg már pilot jelleggel üzemelő folyékony hidrogén importláncon van, amelynek keretében tengeri LH2 tankerhajóval folyékony hidrogént szállítanak Ausztráliából Kobe (Japán) kikötőbe, ahol partmenti átfejtő technológia és nagyméretű folyékony hidrogén tároló üzemel. Innen LH2 tartálykocsikkal szállítják a ki a folyékony hidrogént. A Kawasaki is teljes hidrogén technológiai termékpalettát épít, amelynek középpontjában hidrogén égetésére, illetve együttégetésére képes gázturbinák és gázmotorok állnak. Megtekinthettük a KHI telephelyén a 100% hidrogén égetésére – egyelőre kísérleti jelleggel – képes, 1 MW-os gázturbinát, és az azt kiszolgáló LH2 tárolólétesítményt.

Chiyoda SPERA Hydrogen Demo Site: előadás és pilot üzem megtekintése (Yokohama, Koyasu):

Fő szakterület a folyékony, szerves hidrogénhordozó vegyületek (LOHC) fejlesztése, alkalmazása, a LOHC alapú hidrogénlogisztikai megoldások fejlesztése, különös tekintettel a hidrogénező és dehidrogénező üzemekre. A Chiyoda számos nemzetközi H2 értékláncban vesz részt LOHC technológiájával (pl. Brunei, Port of Rotterdam). Fejlesztésük fő fókusza a LOHC-okon belül a MCH – toluol „vegyület páros”. (MCH: metil-ciklohexán). Telephelyükön a prezentációkon túlmenően megtekinthettük az MCH-toluol hidrogénező/dehidrogénező kísérleti technológiát, valamint annak egy továbbfejlesztett, már konténerizált változatát, valamint egy PSA alapú gáztisztító egységet.

Yamanashi Hydrogen Company – Power to Gas System Technology (Kofu):

Komplex és több hidrogéntechnológia együttes vizsgálatára és technológiai demonstrációjára létesített technológiai park, egy védett természeti területen, amely igen jó megújuló energia adottságokkal is rendelkezik. Fő hangsúly a nap- és vízenergia alapú energiatermelésen, illetve ezek integrálhatóságán van a hidrogéntechnológiákhoz, ún. Power-to-Gas (PtG) megoldás révén. A létesítményben az elektrolizáló technológián kívül megtekintettük a gáz állapotú

hidrogéntárolást, és a teszt jelleggel működő hidrogén töltőállomást is, valamint a szállítást végző H2 trélereket. A Yamanashi, illetve a teljes technológiai park a Power-to-Gas technológia vizsgálatára specializálódott, lehetőleg integrálódva a megújulóenergia-termeléshez.

TEPCO Decommissioning Archive Centre meglátogatása (Fukushima):

A 2011 márciusi fukushimai atomerőmű baleset és az azóta is tartó leszerelési, valamint helyreállítási munkálatok megismertetésére szolgáló látgatóközpontot tekintettük meg. Szóbeli előadást hallgattunk meg és több videófilmet tekintettünk meg a balesetről, annak következményeiről, és a helyreállítási, revitalizációs munkálatokról. Az erőműben a balesetet nem a földrengés, hanem az azt követő, rekord magasságú szökőár okozta, pontosabban az ennek következtében elvesztett hűtőképesség, a hűtővíz elforrása a reaktrorban, ennek eredményekét létrejövő hidrogénfejlődés, ill. hidrogénrobbanás okozta a fő problémát, amely zónaolvadáshoz is vezetett. Az erőmű területét azóta jelentős mértékben szennyezésmentesítették; Fukushima Prefektúra revitalizációját pedig egyebek mellett megújuló energia és hidrogéntechnológiai fejlesztésekkel kívánják elérni hosszabb távon.

JAEA – High Temperature Test Reactor (HTTR) meglátogatása (Oarai):

A Japán Atomenergia Ügynökség (JAEA, Japan Atomic Energy Agency) és a TEPCO közös üzemeltetésében álló, 30 MWth teljesítményű High Temperature Test Reactor (HTTR-t) látogattuk meg Oarai-ban. A HTTR kereskedelmi üzemben még nem elérhető, de e nukleáris reaktortípus kifejezetten hidrogén előállításra lett/lesz kifejlesztve. Az előadás meghallgatása után látogató csoportunknak lehetősége volt bejutni a – pillanatnyilag nem működő – reaktorhoz, sőt annak konténmentjén belülre is bevitt minket a házigazda. A tesztreaktor ~950 C hőmérsékletet képes biztosítani, hélium (He gáz) hűtés révén, amelyhez jód-kén (I-S) termokémiai ciklust igyekeznek kapcsolni, amely ciklusban nagy mennyiségű hidrogén lesz – kibocsátásmentesen – előállítható. Konkrét dátumot nem tudtak mondani, de HTR alapú hidrogénelőállítás valódi kereskedelmi üzeme még évtizedes távlatban várható.

FH2R Fukushima Hydrogen Energy Research Field (Fukushima):

A NEDO által támogatott, nagyléptékű hidrogéntechnológiai létesítmény: 20 MW naperőmű, 10 MW elektrolizáló teljesítmény szolgálja (zöld) hidrogén előállítását a telephelyen. A létesítmény fő célja (a technológiai kutatáson, demonstráción, validáción túlmenően), hogy az atomerőmű balesettel érintett Fukushima Prefektúrát – egyebek mellett – a hidrogéntechnológiai megoldásokkal revitalizálják. A létesítmény egyben oktató és szemléletformáló központként is szolgál.